Kinek van szüksége korai fejlesztésre?
2020.10.06
Kinek van szüksége korai fejlesztésre?
Korai fejlesztésre azoknak a gyerekeknek van szükségük, akiknek fejlődése eltér a vele azonos
korúakétól, felmerül:
- hallás- vagy látásprobléma
- értelmi fejlődési elmaradás
- mozgásfejlődési eltérés, - elmaradás
- megkésett beszédfejlődés
- viselkedészavar, szociális készségek eltérései, kapcsolati problémák
- étkezéssel, alvással és szobatisztasággal kapcsolatos gondok
Fontos, hogy a probléma észlelésekor minél hamarabb kezdeményezze a szülő a vizsgálatot, mert
minél hamarabb kezdődik el a terápia, annál eredményesebb lehet a fejlesztés.
korúakétól, felmerül:
- hallás- vagy látásprobléma
- értelmi fejlődési elmaradás
- mozgásfejlődési eltérés, - elmaradás
- megkésett beszédfejlődés
- viselkedészavar, szociális készségek eltérései, kapcsolati problémák
- étkezéssel, alvással és szobatisztasággal kapcsolatos gondok
Fontos, hogy a probléma észlelésekor minél hamarabb kezdeményezze a szülő a vizsgálatot, mert
minél hamarabb kezdődik el a terápia, annál eredményesebb lehet a fejlesztés.
Milyen életkorú gyerekek részesülhetnek korai fejlesztésben?
A legtöbb kisgyermek 3 éves koráig kap korai ellátást, óvodába kerüléstől már más rendszerben
történik a fejlesztés, de a törvény lehetőséget biztosít 3 éves kor után is ilyen típusú fejlesztésre
amennyiben a szakértői felülvizsgálat és javaslat ezt megerősíti.
A 2011. évi Nktv.8. § (4) alapján a kötelező óvodai nevelés korai fejlesztésben és gondozásban is
teljesíthető, így a gyermeket a kontrollvizsgálatig nem kell óvodába beíratni.
A szakértői bizottság vizsgálatán milyen életkorú gyermek vehet részt?
- Ha 18 hónaposnál fiatalabb a gyermek és gyermek-neurológus vizsgálata igazolja a fejlesztés
szükségességét, akkor a szakértői bizottság minden további vizsgálat nélkül azonnal
javasolhatja a korai fejlesztést. Ehhez nem kell mást tenni, mint eljuttatni a szakorvosi
javaslatot a szakértői bizottsághoz, és kérni a gyermek korai fejlesztését.
- Ha a gyermek 18 hónapnál idősebb, úgy a fejlesztés igénybevételéhez szakértői vizsgálat
szükséges, illetve olyan szakértői vélemény, ami javasolja azt.
A legtöbb kisgyermek 3 éves koráig kap korai ellátást, óvodába kerüléstől már más rendszerben
történik a fejlesztés, de a törvény lehetőséget biztosít 3 éves kor után is ilyen típusú fejlesztésre
amennyiben a szakértői felülvizsgálat és javaslat ezt megerősíti.
A 2011. évi Nktv.8. § (4) alapján a kötelező óvodai nevelés korai fejlesztésben és gondozásban is
teljesíthető, így a gyermeket a kontrollvizsgálatig nem kell óvodába beíratni.
A szakértői bizottság vizsgálatán milyen életkorú gyermek vehet részt?
- Ha 18 hónaposnál fiatalabb a gyermek és gyermek-neurológus vizsgálata igazolja a fejlesztés
szükségességét, akkor a szakértői bizottság minden további vizsgálat nélkül azonnal
javasolhatja a korai fejlesztést. Ehhez nem kell mást tenni, mint eljuttatni a szakorvosi
javaslatot a szakértői bizottsághoz, és kérni a gyermek korai fejlesztését.
- Ha a gyermek 18 hónapnál idősebb, úgy a fejlesztés igénybevételéhez szakértői vizsgálat
szükséges, illetve olyan szakértői vélemény, ami javasolja azt.
Hogyan lehet vizsgálatra jelentkezni?
A honlapról letölthető jelentkezési lappal.
- Vizsgálatra történő jelentkezésben segítséget nyújtó szakemberek: védőnő, gyermekorvos,
gondozónők.
- A szülő a honlapról letölthető Jelentkezési lap (gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés
szükségességének megállapításához) kitöltésével közvetlenül is jelentkezhet vizsgálatra.
- A Tagintézmények is jelezhetik a vizsgálat szükségességét.
A honlapról letölthető jelentkezési lappal.
- Vizsgálatra történő jelentkezésben segítséget nyújtó szakemberek: védőnő, gyermekorvos,
gondozónők.
- A szülő a honlapról letölthető Jelentkezési lap (gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés
szükségességének megállapításához) kitöltésével közvetlenül is jelentkezhet vizsgálatra.
- A Tagintézmények is jelezhetik a vizsgálat szükségességét.
Mit kell hozni a vizsgálatra?
- személyes iratokat (személyigazolvány, lakcímkártya, TAJ-kártya)
- orvosi papírokat (kórházi zárójelentés, szakorvosi vizsgálatok dokumentumai, kiskönyv,
védőnői státuszlapok)
- minden fontos dolog, mely a gyermeke számára szükséges lehet, az intézményben eltöltött
több órás időben (ital, étel, megnyugtató játék stb...)
- személyes iratokat (személyigazolvány, lakcímkártya, TAJ-kártya)
- orvosi papírokat (kórházi zárójelentés, szakorvosi vizsgálatok dokumentumai, kiskönyv,
védőnői státuszlapok)
- minden fontos dolog, mely a gyermeke számára szükséges lehet, az intézményben eltöltött
több órás időben (ital, étel, megnyugtató játék stb...)
Milyen körülmények várják Önöket?
- a váróteremben más vizsgálatra érkező családok is vannak
- rendelkezésre áll pelenkázóhelyiség, de sajnos mosdók csak a helyiségen kívül a folyosón
vannak
- etetőszék, játékok, képeskönyvek rendelkezésre állnak
- a váróteremben más vizsgálatra érkező családok is vannak
- rendelkezésre áll pelenkázóhelyiség, de sajnos mosdók csak a helyiségen kívül a folyosón
vannak
- etetőszék, játékok, képeskönyvek rendelkezésre állnak
Hogyan zajlik a vizsgálat?
Megérkezéskor a személyi papírok alapján Személyi adatlap kitöltése történik.
A járványügyi helyzet miatt nyilatkozat kitöltésére is sor kerül, ill. október elsejétől kötelező a
testhőmérséklet mérése is.
A Komplex vizsgálat általában két részből áll.
- Általában először orvosi vizsgálat történik: gyermekgyógyász szakorvos beszél a szülőkkel,
veszi fel az anamnézist, vizsgálja meg a gyermeket és nézi át a szakorvosi dokumentációt.
- Ezt követi egy pedagógiai vizsgálat, melyben általában gyógypedagógus különböző
vizsgálómódszerekkel igyekszik minél alaposabban feltérképezni a gyermek fejlődési szintjeit.
Alkalmazott vizsgálómódszerek:
o szülő kikérdezése, szülői kérdőívek
o különböző fejlődési skálák felvétele
o pedagógiai próbafeladatok
o a gyermek megfigyelése
A komplex vizsgálat célja, hogy a szakemberek minél jobban megismerjék a gyermek addigi
élettörténetét, a problémák mibenlétét, hiszen csak pontos információk alapján tudják
megállapítani, milyen fejlesztésre van szükség. A vizsgálat során játékos feladathelyzeteket
teremtve megfigyeljük a gyereket játékát, mozgását, reakcióit, kapcsolatait, érzékszervi
működését.
A vizsgálatokon minden esetben ott van a szülő is. A kérdőívek kitöltésében aktív résztvevő, a
vizsgálat során pedig megnyugtató jelenlétével a gyermek számára bátorítóan hathat
bizonyos tudástartalmak felszínre hozásában.
- Konzultáció: A vizsgálatban részt vevő szakemberek a tapasztalataikat megbeszélve előzetes
vizsgálati véleményt állítanak ki, mely tartalmazza:
o adatokat
o amennyiben indokolt, a sajátos nevelési igény megállapításának szükségességét
o ha a SNI megállapításra került:
diagnózist
a fejlesztésre kijelölt intézményt
a főbb fejlesztési irányokat és a fejlesztéshez szükséges óraszámot
további javaslatokat (pl. szakorvosi vizsgálat, nevelési tanácsadó)
Ezután történik az eredmények szülővel/gondviselővel történő megbeszélése.
Megérkezéskor a személyi papírok alapján Személyi adatlap kitöltése történik.
A járványügyi helyzet miatt nyilatkozat kitöltésére is sor kerül, ill. október elsejétől kötelező a
testhőmérséklet mérése is.
A Komplex vizsgálat általában két részből áll.
- Általában először orvosi vizsgálat történik: gyermekgyógyász szakorvos beszél a szülőkkel,
veszi fel az anamnézist, vizsgálja meg a gyermeket és nézi át a szakorvosi dokumentációt.
- Ezt követi egy pedagógiai vizsgálat, melyben általában gyógypedagógus különböző
vizsgálómódszerekkel igyekszik minél alaposabban feltérképezni a gyermek fejlődési szintjeit.
Alkalmazott vizsgálómódszerek:
o szülő kikérdezése, szülői kérdőívek
o különböző fejlődési skálák felvétele
o pedagógiai próbafeladatok
o a gyermek megfigyelése
A komplex vizsgálat célja, hogy a szakemberek minél jobban megismerjék a gyermek addigi
élettörténetét, a problémák mibenlétét, hiszen csak pontos információk alapján tudják
megállapítani, milyen fejlesztésre van szükség. A vizsgálat során játékos feladathelyzeteket
teremtve megfigyeljük a gyereket játékát, mozgását, reakcióit, kapcsolatait, érzékszervi
működését.
A vizsgálatokon minden esetben ott van a szülő is. A kérdőívek kitöltésében aktív résztvevő, a
vizsgálat során pedig megnyugtató jelenlétével a gyermek számára bátorítóan hathat
bizonyos tudástartalmak felszínre hozásában.
- Konzultáció: A vizsgálatban részt vevő szakemberek a tapasztalataikat megbeszélve előzetes
vizsgálati véleményt állítanak ki, mely tartalmazza:
o adatokat
o amennyiben indokolt, a sajátos nevelési igény megállapításának szükségességét
o ha a SNI megállapításra került:
diagnózist
a fejlesztésre kijelölt intézményt
a főbb fejlesztési irányokat és a fejlesztéshez szükséges óraszámot
további javaslatokat (pl. szakorvosi vizsgálat, nevelési tanácsadó)
Ezután történik az eredmények szülővel/gondviselővel történő megbeszélése.
Miért fontos a korai fejlesztés, a korai intervenció?
A korai fejlesztéssel csökkenteni lehet a lemaradást, a nap mint nap felmerülő nehézségek
megoldhatóbbá válnak. A gyerekek segítséget kapnak ahhoz is, hogy könnyebben be tudjanak
illeszkedni a közösségekbe. A fejlesztés során a cél, hogy azok a képességek fejlődjenek, amelyeknél
az elmaradás jelentkezik.
A korai intervenció, vagyis beavatkozás annyival több, mint a gyermek fejlesztése, hogy része a
család, a szűkebb és a tágabb környezet támogatása is. Egyfajta komplex tanácsadás, amelyben több
szakember is részt.
A korai fejlesztéssel csökkenteni lehet a lemaradást, a nap mint nap felmerülő nehézségek
megoldhatóbbá válnak. A gyerekek segítséget kapnak ahhoz is, hogy könnyebben be tudjanak
illeszkedni a közösségekbe. A fejlesztés során a cél, hogy azok a képességek fejlődjenek, amelyeknél
az elmaradás jelentkezik.
A korai intervenció, vagyis beavatkozás annyival több, mint a gyermek fejlesztése, hogy része a
család, a szűkebb és a tágabb környezet támogatása is. Egyfajta komplex tanácsadás, amelyben több
szakember is részt.
Hol kaphatja meg a gyermek a fejlesztést?
A KEMPSZ Tagintézményeinél, akik bölcsődékbe is kijárnak fejleszteni.
Egyes esetekben más intézményekben, alapítvány által fenntartott fejlesztő központokban.
A KEMPSZ Tagintézményeinél, akik bölcsődékbe is kijárnak fejleszteni.
Egyes esetekben más intézményekben, alapítvány által fenntartott fejlesztő központokban.